nnahát, pince egy érdekes kérdés az életemben úgy látszik. vagy inkább viccesmókás...
kezdődött azzal, hogy két éve le kellett pakolnom 3nap alatt. akkor ugye arra számítottam, hogy maradok max 7-8hónapot. mikor hazajöttem, minden rendben volt, örültem is, még por sem volt.
közben az arcok, akik a liftet fogják csinálni (majd valamikor...), kitalálták, hogy valszeg kell majd nekik a hely, hogy tudjanak dolgozni. aztán mégsem.
következő évben, mikor most nyár elején hazajöttem, láttam, hogy hát az egerek is szeretik azt a részt a világnak, sőt szeretik a ruháimat, gyertyáimat, szappanjaimat és a kakaóporomat. ráadásul szeretik mindezt összeszarni. úgyhogy csodálatos élmény volt 2napon keresztül átpakolni, válogatni a cuccaimat, önteni az egészkakit az egérpisa szagban... majd a megmentett dolgokat hazaszállítani és kimosni. ami tartott egy hónapig. viszont akkor már rendesen átpakoltam az egészet, vettem nejlont is alá (hogy az időközben fellépő kicsi penész se tudjon már táplálkozni a rucijaimból), meg egérmérget.
közben kitalálták a liftesek (mivel az elmúlt évben csak leállították a régit, új még nincs), hogy mégis kell nekik az én fakkom helye, szal akkor építenének nekem egy másikat, ahová tudom tenni a cuccokat... mindezt szeptember elején.
úgyhogy akkor egy újabb átpakolás következett. miközben fura szag ütötte meg az orromat, ami egy döglött patkány nemtommmenyire friss tetemétől származott. ismét óriási volt így átvinni a cuccokat!
összegezve: csodálatos élmény volt pincét pakolni! egyszer egérhugyszagban, egyszer meg rothadó patkány édeskés illatával átitatva...
remélem, többet nem költözöm!!! és a cuccok is érintetlenül maradnak! egérméregből van egy rakat, a tolvajok meg nemtom mit kezdenének a bugyijaimmal/pólóimmal és az ezer éves, roncs bringavázammal... (-:
ó igen, és még mindig azt érzem, hogy elég hamar vissza fogok én jönni Magyarországra! Budapest egy nagyon klassz hely! (-:
